Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JAM diákvállalkozás

honlapgomb2.jpg2010. január 10.

Beszámoló a Super B.6.Kft, a Bókay Árpád Általános Iskola 6. osztályos diákvállalkozóinak első féléves munkájáról

Az első foglalkozáson megtörtént az ötletbörze és a legjobbnak ítélt termékeket is kiválasztották a vállalkozók. Mivel új tagok jelentkeztek a tavalyi diákvállalkozók mellé, megfogalmaztuk a vezetők feladatait és megállapodtunk abban, hogy a következő alkalommal választanak a tisztségekre. Az első foglalkozás nagy létszáma és tavalyi tapasztalataim alapján elhatároztam, a diákvállalkozókkal munkaszerződést kötünk amelyben rögzítjük a vállalkozók kötelességeit és jogait.

A második alkalommal megtörtént a vezetőválasztás és a munkaszerződések átbeszélése, elfogadása és aláírása. Megállapodtak arról, kik készítik a mintadarabokat az ötletbörzén kiválasztott termékekről.

A harmadik alkalommal még mindig nem tudtuk a pontos létszámot, volt aki mégse jött és volt aki újonnan szeretett volna a vállalkozásba lépni. Sikerült két prototípust behozni, így összeállították a kérdéseket a piackutatáshoz, megbeszélték, kiket és hány embert kérdeznek meg. Az új vállalkozók kedvéért szituációs játékban eljátszották, hogyan fogják végezni a piackutatást.

A következő foglalkozáson összesítették a piackutatás eredményeit és meglepve tapasztalták, hogy az általuk annyira favorizált szuper teddy mackó sajnos nem nyerte el a célcsoport tetszését, túl keveset adtak volna érte. Megbeszéltük, hogy az alaptőkét saját befizetéseiből adják össze, így nyilatkozniuk kell a következő alkalommal, mennyi pénzzel tudnak beszállni a cégbe. Szavaztak a cég nevéről is, BKV (Boldog Kreatív Vállalkozók).

Az ötödik foglalkozáson két termék, a mécses és a hógolyó piackutatási eredményeit összesítették és összeírták, kik tesznek be pénzt a vállalkozásba. Ekkor beszéltünk arról, milyen fontos dolog a tervezés. Mivel tavaly az üzleti terv nem szerepelt olyan hangsúlyosan a programban mint annak szerintem kellene, többen kétségbe vonták szükségességét. A foglalkozás végére talán többen értették, mennyire fontos az erőforrásokkal gazdálkodni., fontos hónapokra előre tervezni és felkészülni a várható nehézségekre. Kértem őket, írják le saját rövid, közép és hosszú távú céljaikat. Erre feltétlenül visszatérünk a tavaszi félévben.

A hatodik foglalkozás érdekesen indult: azt a vállalkozót, aki korábban úgy döntött, hogy kilép a cégből, visszahívta a csoport, indokolja meg, miért nem akar a vállalkozás tagja lenni. Ő elmondta, hogy a BKV cégnévvel nem akar azonosulni, ezt rossznak tartja. Meglepődve láttam, hogy szinte mindannyian elfogadták az érvelését és új nevet szavaztak meg: Super B.6. Kft. A logó is megszületett. Elkészült a termelési terv, mit gyártanak, hány darabot, a pénzügyi terv: mekkora lesz az anyagköltség és mennyi a várható bevétel. Elkezdődött a gyártás.

November 13-án tanítás nélküli munkanap volt az iskolában, de megbeszéltük, hogy feltétlenül bejönnek, hiszen az iskolai Luca napi vásárig nagyon kevés az idő. A mécseseket nem tartották elég szépnek, eladhatónak, így azok termelésével leálltak. Hatékonyan, szorgalmasan gyártották az űrlényeket és a hógolyókat.

A nyolcadik és kilencedik alkalommal gőzerővel folyt a termelés. Ketten „vendégmunkásként” csatlakoztak a csapathoz.

December 4-én, a vásár előtti utolsó foglalkozáson a reklám és az árusítás pontos részleteit beszélték meg. Az idén beállt vállalkozók megtanulták, hogyan adjanak nyugtát a vásárlóknak. Ezen a foglalkozáson részt vettek a negyedikesek közül néhányan, ők saját termékeiket csomagolták, hiszen úgy döntöttek, másnap, december 5-én a Lurdy Házban fognak árusítani. A „nagyok” erre a hírre vészjóslóan csak annyit reagáltak, hogy ők nem vállalnák az árusítást, - kezdő vállalkozókként pedig végképp nem – a „kicsik” pedig számítsanak arra, hogy sok lesz az eladó és kevés a vevő. A Bókay Szövetség tagjai szerencsére tántoríthatatlanok voltak, döntésüket sikerük igazolta.

A Super B.6. tagjai  úgy rakták ki termékeit a december 11-i iskolai Luca napi vásáron, hogy tudták, milyen ügyesek voltak a kicsik, a Bókay Szövetség Kft. vállalkozói. Sportszerűen gratuláltak nekik és reménykedtek, hogy ők is el fogják adni portékáikat. Pontosan tudták, a vállalkozás fél siker, ha jó a termék. Vajon igazolja-e a vásár a piackutatás eredményeit?

Az űrlények nagyon gyorsan elfogytak, kicsik és nagyok egyaránt. A hógolyókból kezdetben vettek néhányat, de az eladás lendülete fél óra után megtört. Ekkor páran elhatározták, a hógolyókkal járkálnak a vásárban, bemutatják, milyen jó játék. (Valójában egy jókora hógolyó méretű similabdáról van szó.) Jöttek is a vásárlók, elvitték az összes terméket. Másfél óra sem telt el a nyitás óta és üres lett a pult. Űrlényre előrendelést is felvettek. Egyszóval sikeres volt a Super B.6. is. Joggal voltak büszkék magukra.

A félév utolsó foglalkozásán, december 18-án az elmúlt hónapok tanulságait összegeztük és természetesen a vásárt értékeltük. Megbeszéltük, mit erősítenek a jövőben és miket kell elkerülni. Folytatás januárban, az ötletbörzével....

 

honlapgomb2.jpg2010. január 2.

Beszámoló a Bókay Szövetség, a Bókay Árpád Általános Iskola 4. osztályos diákvállalkozóinak első féléves munkájáról

A negyedikes diákvállalkozó csoport szeptember végére alakult meg: 9 lány és egy fiú. Az első foglalkozáson kiderült, hogy szinte mindegyik gyereknek van valamilyen tudása, tapasztalata a diákvállalkozásról; nagyobb testvér vállalkozó, vagy az iskolai Húsvéti vásáron találkoztak a diákvállalkozókkal. A „Program előtti kérdőívekre” adott válaszaik megmutatták, hogy a vállalkozásokról kevés, de a vállalkozói tulajdonságokról meglepően sok információjuk, ismeretük van. A program szerint az első alkalommal célszerű a vezetőket megválasztani, de úgy éreztem, fontos, ha először pontosan ismertetem a vezetői feladatokat, arra alszanak egy hetet és csak utána szavaznak a posztokról. Ezért az első alkalommal az önismeretre vonatkozó részre nagyobb hangsúlyt fektettem: milyennek tartom magam, így mire vagyok leginkább alkalmas, mit szeretnék csinálni.

A második foglalkozáson választották meg az igazgatókat, az ötletbörzére és a lehetséges termékek kiválasztására is akkor került sor.

A harmadik alkalomra elkészült egy próbadarab, a doboz prototípusa. Szituációs játékban próbálták el, hogyan kell piackutatást végezni, megbeszélték, miket kérdezzenek és a válaszokat hogyan jegyezzék le. Megállapodtak még arról, hogy kiket kérdeznek (célcsoport), legalább hány embert kérdeznek és hogy piackutatást mindenki végez. Eszti megígérte, hogy a doboz előállításhoz az alapanyagok költségét összeszámolja.

A következő foglalkozáson értékelték a doboz piackutatásának eredményét: szinte minden megkérdezettnek tetszett a termék, de az ár, amit adtak volna érte, meglehetősen alacsony volt. Itt szembesültek a vállalkozók először azzal, hogy nem éri meg gyártani az olyan termékeket, amin nagyon alacsony az árrés, sőt a gyártás egyenesen veszteséges is lehet! Megértették, hogy a piackutatás a vállalkozás eredményessége szempontjából döntő fontosságú, így az ötödik alkalomra egy sor prototípussal és néhány piackutatási eredménnyel jöttek: Dorina szappant hozott, Berta hűtőmágnest, Julcsi harangokat és gyertyatartókat. A szappan piackutatási eredményeit is elhozták. Jól összedolgozott a csapat, felosztották egymás között a feladatokat. Ekkor született meg a név is: Bókay Szövetség. Nagyon megdicsértem őket, úgy érzem, ekkor váltak igazán csapattá. Ismertettem, hogyan lesz alaptőkéje a vállalkozásnak, megbeszéltük, hogy a következő alkalomra végiggondolják, hány forintot tudnak a vállalkozásba beadni, hiszen az alapanyagokat meg kell vásárolni.

A hatodik foglalkozáson, nov. 11-én, összegyűjtötték az induló tőkét, festettek néhány harangot, hogy piackutatást végezzenek velük. Kezdett körvonalazódni a termelési terv egyik része: mennyi szappant készítenek, ahhoz alapanyagokat vesznek és megbeszélték, ki milyen eszközöket hoz a következő órára.

A hetedik alkalomra a hűtőmágnes és a harangok piackutatásának eredményeit összegezték, megállapodtak ezek termeléséről, megszületett a logó és végre gőzerővel elindult a gyártás.

November 25-én nagy döntés született: részt vesznek a Lurdy Házban tartandó JAM Országos Karácsonyi Vásárán. A termelés persze folytatódott, munka közben beszélgettünk a termékek csomagolásáról, a stand kialakításáról, arról, milyen helyi reklámot tudnak majd alkalmazni.

December 2-án elkészült az utolsó néhány szappan, szituációs játékokban próbálták eladni a termékeket, a nyugtaadást gyakorolták, megbeszéltük a vásárral kapcsolatos összes teendőt. Lili felírta, miket vállalt, nehogy valamiről megfeledkezzen, ezt többen követték, tudták, hogy most nem szabad semmit elfelejteni. Mi ez, ha nem a felelősség felismerése és vállalása!

Néhányan eljöttek a hatodikos diákvállalkozók foglalkozására december 4-én, pénteken, hiszen a termékeket még be kellett csomagolni.

Szülői összefogással jutottunk el december 5-én a Lurdy Házba. Köszönöm Kovács Boti, Molnos Anna és Kata valamint Porkoláb Berta szüleinek a segítséget!

A vásárról írtam összegzést, ez az iskola honlapján olvasható, ebből egy részlet:

„A nagy napon, december 5-én már pár perccel 9 után a Lurdy Házban voltunk. Alig szállingózott egy-egy vásárló, az emeleten készülődtek a csapatok, általános-és középiskolás diákvállalkozások. „Itt nem lesz vásárló!”-kezdtek néhányan kételkedni, vajon jól döntöttek-e a részvétel mellett. Amikor megkapták a Bókay Szövetség egyenpólót, nagyon boldogok voltak és egyre inkább reménykedtek, egymást biztatták, hogy lesznek még itt boldog percek!

10 órakor kezdődött a vásár. Megbeszélték, hogy a földszintről csalogatják fel az embereket: érdemes a diákvállalkozásokat megnézni. Egyre többen jöttek, érdeklődtek, nézegették a termékeket és néhányan vásároltak. Először a szappanokból fogyott el pár darab, azután a csengettyűket és gyertyatartókat kezdték el vinni, majd pár hűtőmágnest. Mire dél lett, 1-2 szappan és néhány fenyőfás hűtőmágnes maradt csak a pulton. Ebédről visszajövet sikerült még néhány vásárlót találni, így fél 2 körül üres lett az asztal, minden elfogyott.

Mivel a vállalkozások között verseny is volt, az eredményhirdetést feszült figyelemmel várták...

...és a csoda megtörtént: elnyerték a legjobb eladó címet az általános iskolák között! Az oklevélhez pedig a Juniortól vásárlási utalványt is kaptak.”

December 9-én a vállalkozókkal felidéztük a Bókay Szövetség életét a kezdetektől: milyen lépései voltak a vállalkozásnak, honnét hová jutottunk. Írattam velük egy 7 pontból álló értékelést, amiből nagyon érdekes tanulságokat vonhattam le. Egyik kérdés: Mi az a tulajdonságod, amit felfedeztél magadban a vállalkozás során? Szinte kivétel nélkül a bátorságot írták. Magabiztosabbak, bátrabbak  lettek (nemcsak azok, akik az árusítást végezték a legszívesebben). A Bókay Szövetség munkáját mindannyian 5, 5*-re értékelték, saját magukat 5-re, 4-re. Ez számomra annak bizonyítéka, hogy érdemes csapatban, szövetségben dolgozni. A Bókay Szövetségben.

December 16-án értékeltünk néhány terméket, amit a Lurdy Ház vásárán vettem. Igen kritikusak voltak. Saját termékeik reklámozásával, csomagolásával kapcsolatban volt néhány megállapításuk, mit csináljanak másképpen a jövőben. És megkezdődött az ötletbörze, de erről majd a júniusi beszámolómban írok..

 

honlapgomb2.jpg2009. december 9.

A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola két diákvállalkozással vett részt a Junior Archievement Magyarország Alapítvány által szervezett diákvállalkozók vásárán a Lurdy-házban.

2009. december 5-én, szombaton 10-14 óráig tartott a vásár, ahol iskolánkat a Csontváry Kézműves Vidám Vállalkozók és az Aranykéz Kft. képviselte, az ország többi diákvállakozása között. (Mentoraik: Oroszné Pataki Flóra és Porosné Gallai Andrea)

A színpadon sok sztárfellépő között mi is bemutathattuk műsorunkat, melyet az iskola egy tanárnője és egy diákja írt. (Beke Edit és Sárközy Lili)

Sok tapasztalatot szereztünk és igazán jól éreztük magunk ezen a vásáron.

 

honlapgomb2.jpgJAM Diákvállalkozás tábor

2009. július 17-én a budapesti – pestszentlőrinci – Szeretve Tanulni Közhasznú Oktatási Egyesület Gyenesdiáson szervezett „Gazdálkodj okosan” tábort általános iskolás diákoknak. A tábor egy napjára meghívást kapott a Junior két kollegája is. Ezt az örömteli feladatot kolleganőmmel, Lengyel Boglárkával láttuk el.

A táborban 13-14 éves diákok, ifivezetők és pedagógusok voltak jelen. Az egy hetes tábor második napjának első felét kellett nekünk kitölteni, javarészt bemutatkozó, csapatépítő játékokkal, de úgy hogy közben az is kiderüljön, hogy mi is az a Junior? Ezzel a tábor további napjait is előkészítettük, ráhangoltuk a fiatalokat a gazdasági ismeretekre és a vállalkozásra.

A helyszínt illetőleg nem lehetett ok panaszra, a Balaton partjától és a strandtól kb. 5 percre egy szépen parkosított táborban tölthették a gyerekek nyári szabadidejük ezen részét. Ez igen nagy élmény volt a számukra, hiszen teljesen eltért az otthoni környezettől.

A Junior Achievement Magyarország Alapítványról szinte semmilyen ismerettel nem rendelkeztek, de a foglalkozás végére a visszakérdezésekből egyértelműen kiderült, hogy megjegyezték, mi a program lényege. Már a tréning nyitó beszélgetésében rájöttek az aznapi programok fő céljára és ők maguk fogalmazták meg, mondták ki – miután letisztáztuk, hogy melyek is azok, - hogy vállalkozói képességeket- tulajdonságokat fejlesztünk.

Hangsúlyt fektettünk a csapatszellem kialakítására, melyre majd nagy szükségük lehet, nemcsak, ha munkába állnak, hanem már a tanulmányaik során is. Ennek köszönhetően a játékok során egymással jól össze tudtak dolgozni, pedig nem saját maguk választották meg partnereiket. Ezzel is igyekeztünk az életben rájuk váró kihívásokkal szembeállítani őket.

A közös értékelés során kiderült, hogy a legjobban az „Aranyrablás” és a „Melinda vállalkozása” tetszett nekik. Az első a kiélezett verseny miatt, a másik azért, mert gondolkodni és taktikázni kellett benne. Mindkét játék nagy odafigyelést követel meg a résztvevőktől és ezzel teljes mértékben le is köti őket. Igyekeztünk minden játék után tisztázni velük, mit tanulhattak belőle. Bár az idő szűke miatt nem is volt lehetőség megbeszélni a piacgazdaságról mindazt, amit a játék lehetővé tett volna, saját bőrükön tapasztalhatták meg, milyen annak résztvevőjének lenni.

Kihívást jelentett 28 diákkal egyszerre együtt dolgozni, hiszen másfélszer annyian voltak, mint amennyi az ideális létszám lett volna. Ennek ellenére a várt plusz nehézségből semmit nem éreztünk, a gyerekek annyira érdeklődőek, együttműködőek voltak és nagyon tisztelettudóan viselkedtek egymással és velünk is. Egyszóval minden elismerésünk az övék, illetve azoké a pedagógusoké, akik időt és energiát nem kínélve, elhivatottan foglalkoztak a diákokkal hasonló módszerekkel az elmúlt egy évben.

Kifejezettem jól éreztem magam!

Zsemberi Mihály – Dél-alföldi regionális fejlesztési koordinátor

 

honlapgomb2.jpgVidám Vállalkozók Társasága

Beszámoló a WT 2009. január-május közötti működéséről.

Jan. 9.:

Értékeltük a legelső foglalkozáson, 2008. októberében megírt „Program előtti kérdőívet”. Ismét feltettem a kérdéseket, a válaszok engem is lenyűgöztek. A kérdések direkt megválaszolásával az első félév során egyetlen percet sem foglalkoztunk, de az előző időszak tapasztalatai alapján a gyerekek pontosan látták a különbséget a vállalkozó és alkalmazott között, a jó vállalkozó tulajdonságait hibátlanul megfogalmazták, stb. Ez a tudás láthatóan őket is meglepte.

Beszéltünk arról, ki hogyan látja: min kell a jövőben változtatni, hogy még sikeresebbek legyenek.

Sajnos Gergő úgy döntött, hogy kiszáll, személyes problémákkal indokolta döntését.

Új értékesítési vezetőt választottak: Mivel két nagyon elszánt jelentkező volt, abban állapodtak meg, hogy a poszt feladatait kettébontják, így lett felelős Marci az eladásért, Máté pedig az eladást megelőző reklámért.

Felsoroltam az addig általam ismert értékesítési lehetőségeket: húsvéti vásár az iskolában, húsvéti vásár a Lurdy-Házban, Majális a Bókay kertben.

Következett az ötletbörze, így a következő termékek gyártási lehetőségét szavazták meg: drótfa, faváza, színes cipőfűző, gyöngyékszer, „betekert” toll.

Jan. 16.:

Elkészültek a prototípusok és a piackutatási kérdőívek Kiderült, a cipőfűző nem lesz jó, az adott fonalból szakad, így ez a termék lekerült a listáról.

A következő foglalkozásig kellett a mintadarabokkal a piackutatásokat elvégezni.

Jan. 23.:

Kérdőívek összesítése, változtatási javaslatok elbírálása. Újabb ötlet jött Nikitől: tojástartót készített, azzal piackutatást is végzett, így a vállalkozók beemelték a termékpalettába a tojástartót is. Üzleti terv termelési és értékesítési része: mit és hány darabot szeretnének gyártani, mi ennek az anyagköltsége és mi a tervezett eladási ár.

Jan. 30.:

Papírmunka, pénzügyi nyilvántartás a vásárolt alapanyagokról, az üzleti terv reklámmal foglalkozó része csak vázlatosan: plakátokat fognak majd készíteni.

Megkezdődött a termelés.

Febr. 6.

Újra csökkent a létszám: Bea és Laura kiléptek, azt mondták, inkább játszanának ebben az időben. (Sokszor éreztem, hogy valóban fáradtak a gyerekek péntek délutánra, megértettem őket, de sajnáltam, hogy így döntöttek.) A termelés folytatódott, heten rendkívül elszántak voltak.

Febr. 13., 20., 27., március 6., 13.,20., 27.:

Termelés. A hangulat jó, a vállalkozók a drótfát szeretik a legjobban készíteni. Kimaradt a termékek közül a fonallal betekert toll, mert csak drága tollat tudtak volna beszerezni. Döntés arról, hogy a Lurdy-Házban, a JAM Tavaszi Vásárán nem fogunk árusítani, húsvéti termékeket csak az iskolai vásáron árulunk.

Ápr. 3.:

Elkészült a plakát a vásárra, megállapodás arról, ki, mikor és hová teszi ki a felhívást. Felkészülés a vásárra: ki miért felelős, hogyan , mikor visszük le a termékeket. A nyugtaadás szabályaira ismét felhívtam a gyerekek figyelmét.

Ápr. 8.:

Vásár az iskola Szélmalom utcai épületében

Ápr. 17.:

A Húsvéti vásár rövid értékelése: sikeres volt. Érdekes, ahogy a gyerekek rájöttek arra, milyen vásárlást ösztönző módszereket használjanak akkor, amikor az érdeklődők száma kezd csökkenni. Fontos volt a vásár vége felé az árengedményről szóló döntést meghozni,hiszen a szezonális -esetünkben a húsvéti– termékeket máskor nem tudták volna értékesíteni.

Ezen a foglalkozáson beszéltük meg a Majálison történő árusítás részleteit is, hiszen a következő pénteken tanítási szünet, az iskolában rendezik a Bókay Árpád Országos Biológia Versenyt.

Máj. 1.:

Árusítás a Bókay kert Majálisán.

Máj. 8.:

Látogatás Zila úrnál, a Krisztina Cukrászdában.

Máj. 12.:

Megnéztük a Kemence Pékséget.

Máj. 15.:

A Majális és az üzemlátogatások értékelése.

A Majálissal igen nehéz dolgunk volt. Egyeztetési nehézségek miatt az utolsó pillanatban dőlt csak el, hogy valóban árusíthatunk. Az árusítás helye nem a legideálisabb volt, hiszen a kert csendes részében, a Gyerekszínpad mellett kaptunk lehetőséget, itt is megköszönve Zarándy Zolinak és a Téblábnak. Az arra elhaladók figyelmét is nehéz volt felkelteni, hiszen kisgyerekekkel siettek Moha bácsi előadására. A drótfákra rápillantottak, de látszott, hogy nem erre vágynak. A gyöngykarkötők iránt jobban érdeklődtek, azokat viszonylag hamar eladták a vállalkozók. Látva a lagymatag érdeklődést, a gyerekek néhány termékkel és a nyugtatömbbel járkáltak a„profi árusok” között, így sikerült néhány drótfát is eladni. A nehézségek ellenére csak 2 drótfa maradt, ami szerintem teljes siker.

Máj. 22.

A WT egész éves munkájának értékelése, egyéni értékelések. Megállapodás arról, hogyan osszák el a nyereséget.

Máj. 29.:

Totó a vállalkozási ismeretek ellenőrzésére. Nyereség kiosztása. Tervek a jövő évi diákvállalkozáshoz.

 
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Szeretve Tanulni Közhasznú Oktatási Egyesület

1181. Budapest Kondor Béla sétány 3.

+36 30 463 6859

lokemaya@gmail.com



Statisztika

Most: 1
Összes: 11614
30 nap: 420
24 óra: 12